Egykori művészeti vezetőjére, Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. HungaryCarddal 1 alkalommal 50% kedvezmény maximum 2 fő részére a koncertjegy árából és minden további alkalommal 20% kedvezmény a kártya felmutatásával.
A kedvezmény személyesen történő jegyvásárlás során érvényesíthető a Nemzeti Filharmonikusok külső jegypénztárában:
Allee Bevásárlóközpont, II. emelet – a Mozi mellett (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 8–10.)
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2022. november 6., vasárnap, 19:30-tól várhatóan 21:10-ig
Egykori művészeti vezetőjére, Kocsis Zoltánra emlékezik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, olyan zeneszerzők műveivel, akiknek kifejezésmódja közel állt a nagy zongoraművész és karmester felfogásához. Liszt és Rachmaninov ilyenek – Liszttől olyan kompozíciót is hallunk, amelyet Kocsis hangszerelt zenekarra. Kocsis Zoltán támogatta a fiatal muzsikusokat, nem véletlen tehát, hogy Rajna Martin személyében az emlékkoncertet is feltörekvő ifjú tehetség vezényli. A szólista, Olga Kern korábban Kocsis vezényletével is fellépett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégeként.
Liszt Ave Mariája zongoradarab, amely Kocsis repertoárján is szerepelt, így formálódhatott meg az előadóban az átirat koncepciója. Rachmaninov szimfonikus költeményét, A holtak szigetét Arnold Böcklin képe inspirálta, melyet a zeneszerző előbb fekete-fehér reprodukcióban látott, s a színes változatot is megismerve csalódottan mondta: „ha az eredetit látom először, aligha írtam volna meg a magam művét. Jobban szeretem fekete-fehérben.” A holtak szigetében fontos szerepet játszik a gregorián Dies irae-dallam, s ugyanezen alapul a műsor következő száma, Liszt Haláltánca is, sőt a szünet utáni újabb zenekarkíséretes zongorakompozícióban, Rachmaninov Rapszódia egy Paganini-témára című művében is felhangzik az utolsó ítéletet idéző középkori dallam, melyet a romantikus zeneszerzők annyira szerettek. A műsort záró zenekari mű, a Mazeppa Liszt egyik legnépszerűbb szimfonikus költeménye, melyet a zeneszerző 1851-ben, Weimarban komponált Victor Hugo költeménye nyomán. Az irodalmi alkotás egy hős kozák vezérről szól, akit az ellenség egy megvadított lóhoz kötöz – ez magyarázza a szenvedélyes muzsika viharos karakterét.