A város és a környéke számtalan nevezetességgel rendelkezik, melyek közül több nagyon népszerű a turisták körében, de néhánnyal most találkoztunk először. Vegyük sorra a patinás, közkedvelt látnivalókat, és látogassuk meg a kevésbé ismerteket is. Vendéglátóink a három, október közepi napunkat bőségesen kitöltötték, sőt, menet közben még plusz programot is beiktattak a kérésünkre. – Barna Judit háromrészes élménybeszámolójának első részét olvashatják.
Ábel, Boróka, Ágika és Benedek
Találós kérdés következik, a fenti neveket kik viselik? A jó megfejtésért belépés jár a Gyulai Várba!
Történt ugyanis, hogy a Gyulai Vár főbejáratánál áll egy stand, ahol a három vörös szárnyú ölyv ül egy rúdon, és Benedek, a cuki füles kuvik pedig egy dobozban pihenget és várja a fellépését.
A világot járt, népszerű solymász, Czene Ferenc bemutató programja során a látogatók közelről is megismerhetik a ragadozó madarak világát, valamint bepillantást nyerhetnek a solymászat évszázados hagyományaiba.
Ferenc a bejáratnál áll korhű öltözékben, és csak mesél, csak mesél, miközben az érdeklődőkhöz repteti fényképezéshez a kedvenceit. A madarak értik az utasítást, sorban szállnak is a fotózkodók kesztyűs kezeire. Elképzeltük a solymászról, hogy órákig tudna mesélni a szakmájáról, többek között megtudtuk, hogy Európában a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett solymászat már hungarikum, sőt, a magyar solymászat az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listáján is megtalálható 2012 óta. Az agarászat és a hagyományos íjjal történő vadászat mellett ez a harmadik legális ősi vadász módszer, és a másik kettőhöz hasonlóan, ennek is feltétele a fegyveres vadászvizsga.
A történelmi környezetben megrendezett solymász-bemutató izgalmas élményt kínál gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, így tökéletes kiegészítője a gyulai vártúrának.
Kézen fog a történelem
Gyula város legrégebbi épített öröksége a több, mint 600 éves vár.
Belépünk a vörös agyagtéglából épült vár udvarára, ott is a kovácsműhelybe. Árgyelán János repít vissza bennünket az időben és élőben mutatja be, hogyan is működött a középkorban a kovácsműhely.
Jani bácsi elkészít egy lópatkót a kedvünkért, a nyitott tűzön megforrósítja a vasat, ráteszi az üllőre és formára kalapálja. Élvezetes műsorát még szívesen tovább néznénk, de elkezdődött a kalauzolás várban: hogyan éltek a 16. században a váriak, hogyan rendezkedett be a várúr és úrnő, kik voltak a várvédők a török idők alatt, milyen fegyverekkel harcoltak a magyarok? Megnézzük a kiállítóterem gyűjteményeit, az éléstárat, a sütőházat, a fazekasműhelyt is, no, és az ajándékboltba is bekukkantunk egy kis jellegzetes gyulai szuvenírért, majd indulunk óriáskerekezni.
Pörögjünk az óriáskeréken a Várkertben!
A Csónakázó-tó melletti óriáskerékről a helyiek és a turisták a magasból is megcsodálhatják a környék látványosságait. A város ikonikus épületeit és nevezetességeit egészen új perspektívából láthatjuk, szép fotókat készíthetünk fentről a várról, az Almásy-kastélyról, a fürdőről, és a mellettük elterülő tájról. A szerkezet 50 méteres átmérőjével az ország legnagyobb mobil, kabinos kialakítású óriáskereke.
A magasban szerzett remek élmény után, enyhén szédelegve átsétálunk a szemben lévő Almásy-kastélyba.
Fókuszban a kulturális turizmus
Az Almásy-kastély és Látogatóközpont komplexumot évről évre többen keresik fel, hiszen nemcsak Gyula és a térség legnépszerűbb turisztikai attrakciójává nőtt, de országosan is a leglátogatottabb kastélyok közé került. A kastély és a kiállítás 10 évvel ezelőtti felújítása óta a város idegenforgalmában megjelent a hagyományőrző, kulturális turizmus.
A Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély a dél-alföldi régión belül a legrégebbi főúri rezidencia, egyben a térség legjelentősebb barokk kori építménye. Az egykori első kastély az 1720-as években épült huszárvárként, majd a mai helyén álló barokk stílusú építmény az 1740-es években épült és 1902-ig folyamatosan bővült újabb díszítőelemekkel, illetve helyiségekkel. 1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyverüket, és indultak el utolsó útjukra, az aradi vesztőhely felé.
A 2016-tól az Almásy-kastély szórakoztatva mesél a 19. századi kastély lakóiról, urakról és cselédekről. A tárlat különlegessége, hogy nemcsak a főúri családok, hanem a szolgálók életét is megjeleníti, illetve szakít az addigi gyakorlattal: műtárgyak helyett 21. századi interaktív eszközökkel nyújt élményalapú tudást. Az elmúlt években túllépett már az eredeti, első funkcióján és nem pusztán Magyarország máig egyik legjobb állandó kiállítása, hanem kulturális, közösségi és turisztikai tér is szerteágazó szolgáltatásokkal.
A nyitás óta tartó folyamatos fejlődés az ismertségben, látogatottságban is megnyilvánul és újabb nemzetközi elismerés is érkezett: a kastély bekerült Európa 40 legjobb múzeuma közé!
Az időszaki kiállítótérbe épített blockbuster-tárlatok, mint a Sisi- és Munkácsy-kiállítások a műtárgyak értéke miatt jelentettek szenzációt, a Fűző és forradalom az élményalapú történetmesélés és a téma aktualitása miatt vált azzá.
2026-ban, az újranyitás 10. éves jubileumi évében számtalan attraktív programmal jelentkeztek az üzemeltetők.
Városi körséta a kisvonattal
A masiniszta családi vállalkozásként utaztatja több mint 12 éve a városba látogató vendégeket. Röpke fél óra alatt bepillantást nyertünk a történelmi útvonalon haladva a műemlék épületek életébe, múltjába, jelenébe.
Gyula a sok parkjával, hangulatos központjával, tekergő utcácskáival, és nem utolsó sorban fürdőváros jellegével igazi turisztikai élményt kínált.
A belvárosban a szecesszió dominál. Az irányzat megjelenése Magyarországon egybeesett a városok addig sosem nem látott fejlődésével, ezek közül is az alföldiek emelkednek ki, melyek ritka erős polgári öntudattal kezdtek az építkezésekbe. Felsorolni sem egyszerű Gyula híres műemlék épületeit, melyek ebben a korban születtek, és a mai napig a város megbecsült építészeti örökségei.
Nem mondom, hogy megismertük Gyula minden szegletét, de nagyszerű kirándulás volt kényelmesen megtekinteni a látnivalókat, és hallgatni a róluk szóló magnós ismertetést.
A pihentető, gyógyvízillatú hangulattal átitatva leszálltunk a kisvonatról a vacsorázóhelyen, az SZM Bisztronál. A meghívónkon ez a program így szerepelt: Hungarikumokkal tűzdelt vacsora, pálinkakóstolóval, Gyulai kolbásszal és Elixbeer kézműves sörökkel. Az ínycsiklandozó szöveg csak az előjáték volt, mert ami az étteremben következett, attól – szó szerint -tátva maradt a szánk, és leesett az állunk. Egy gasztrofenomén, Fabulya Attila parádés kommentárjai mellett egymás után érkeztek elénk, már-már egy titkos helységből, a konyhából a fogások.
Itt most csak ennyi!
Barna Judit cikkeit a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának gyulai látogatásáról teljes terjedelmükben az aktivpihenes.hu közli. A lap Gasztronómia menüjében bővebben olvashat a pazar, különleges ételekről és italokról, Fabulya Attila sommelier, gasztro szakértő, oktató kiselőadásszerű ismertetőivel egybekötve.
A háromnapos gyulai tanulmányút további állomásairól a következő cikkekben számolunk be.
Szerző: Barna Judit
Fotók: Okolicsányi Zoltán
Köszönjük a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-nek a tanulmányút megszervezését, valamint a programban közreműködő gyulai partnereknek a szívélyes fogadtatást és a tartalmas szakmai élményeket!