A kiállítás hat teremben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a kastély barokk templomába. HungaryCarddal 50% kedvezmény 2 fő részére a kastélyban található állandó kiállítás belépőjegy árából.
A GRASSALKOVICHOK KORA – A gödöllői kastély első évszázada
Gödöllő történetében döntő fordulatot hozott az a folyamat, amikor a település Grassalkovich I. Antal (1694-1771) birtokába került. A politikai hatalmában és vagyonában egyre gyarapodó főúr a környéken egységes birtoktest kialakítását tervezte, amelynek központjául Gödöllőt szánta. Az uradalom megszerzésekor főúri lakhely építésébe kezdett, amelynek bővítését haláláig folytatta. A Mayerhoffer András tervei alapján épülő, kettős U alakú, hétszárnyú barokk kastély mintaként szolgált a kortárs hazai építészetben. Ahogyan mintaértékű volt a főúr településrendező, valamint egyházi mecénási tevékenysége is.
Grassalkovich I. Antal Mária Teréziától kapott grófi címet 1743-ban. A királynő sokat köszönhetett neki, hiszen ő volt az, aki az örökösödési háború idején megszervezte a magyar nemesek „életüket és vérüket” felajánló támogatását. A gróf halála után az uradalmat fia, majd unokája örökölte, akiknek idejében a birtok fejlesztésének kezdeti lendülete alábbhagyott. Olyannyira, hogy Grassalkovich III. Antal adósságai következtében az uradalom két alkalommal került zárgondnokság alá. 1841-ben bekövetkezett halálával kihalt a család férfi ága. A leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) adta el 1864-ben egy belga banknak.
A kastély és az uradalom 1867-ben állami tulajdonba, majd mint koronázási ajándék, a királyi család használatába került. Ezzel kezdetét vette a kastély második fénykora, amelyet a rekonstruált királyi lakosztályok elevenítenek fel. A kastély első, a Grassalkovichok nevével fémjelzett periódusát pedig ezekben a termekben mutatjuk be.