Nemzetek vetélkednek és vitatkoznak az elsőbbségért ezernyi témában. Miért lenne ez másképpen, mondjuk a játékok világában? Amerika vagy Németország találta ki a játékmackót? Lássuk a medvét – Székesfehérvár lebilincselő játékmúzeumában!
A XX. század elején jutott el odáig a pedagógia, hogy kimondta: a gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem egy sajátos világ. A gyermekeknek az ipari forradalom után, a városiasodás eredményeképp megjelenik egy új igénye: vágynak az ölelhetőségre, a puhaságra, mert elmagányosodnak (a mai világot egyenlőre még hagyjuk…). Míg a családok a falusi társadalomban közösen élik meg a hétköznapokat és az ünnepeket, a városban ez már nincs így. A polgárság körében kialakul a gyerekszoba és megjelenik benne a játék. Státuszszimbólumként pedig a SOK játék. Ezek lesznek a gyerekek társai…
A múlt századok leánygyermekei játékbabák gondozásával tanultak bele a rájuk váró anyaszerepbe, míg a fiúk játéklovakkal játszottak katonásdit. A kisfiúknak nem illett babázni. Ám a 20. század az élet minden területén, így a kisgyermekek játszási szokásaiban is változásokat hozott. A játékipar a 20. század elejére megalkotta a “fiúk babáját”: Teddyt, a kitömött plüss játékmackót.
Egyetlen célja volt, hogy a gyerekek szeressék. De vajon honnan származik a Teddy mackó? Németország vagy Amerika a szülőföldje? Ez talán a játéktörténet örök rejtélye. Ismerjék meg Önök is!
Németországban a Steiff gyár egyik tulajdonosa a század elején sorra járta az állatkerteket, hogy olyan játékállatot alkosson, amelyért a fiúk is rajonghatnak. Richard felfedezte, hogy a medve bumfordi alakjával, felegyenesedve alkalmas lenne a fiúk babájának. Elkezdtek hát ilyen mackókat gyártani, bár eleinte nem volt nagy érdeklődés rá.
Mi történt eközben a tengerentúlon?
1902-ben határkiigazításra került sor Amerikában két állam között. Az eseményre Theodor Roosevelt elnököt is meghívták, s tiszteletére medvevadászatot rendeztek. Az elnök beceneve már ekkor is Teddy volt. A vadászaton nem akadt medve, csupán egy medvebocs, amit az elnök nem engedett lelőni.
A Washington Post karikaturistája, Clifford Berryman megörökítette a különös végkimenetelű medvevadászatot. A rajz bejárta az államokat és óriási népszerűséget hozott az elnöknek. A karikatúra eljutott egy brooklyni cukorkaboltoshoz, az orosz származású Morris Michtomhoz is, aki egy baba formájú medvét helyezett a boltja kirakatába, melyet a felesége varrt. Michtom levelet írt az elnöknek, és kérte, hogy a medvét Teddy-nek nevezhesse.
Az elnök engedélyt adott, Michtom felesége pedig sorra varrni kezdte a mackókat, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozott rá. Teddy, a mackó hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy a kis boltból szép lassan üzem lett, mára pedig gyár. Az Ideal Toy Corporation ma a legnagyobb amerikai mackógyártó üzem.
Korszerű-e, hogy felállítjuk a mackót két lábra, mint egy embert? Miért beszélnek a prédikátorok Amerikában a szörnyű világról, hogy a kislányok medvét dajkálnak az ölükben? Mi különbözteti meg ezt az új korszakot az előtte lezárult porcelánbabás érától? Mikor jutott el Magyarországra is a mackóláz? Mi volt azonos Teddyben, Mackó úrban és Micimackóban, Zebulonban és Dörmögő Dömötörben?
Még felteszünk néhány kérdést a következő cikkünkben is, de inkább azt javasoljuk a játékok iránt érdeklődő HungaryCard birtokosoknak, hogy keressék meg a Hetedhét Játékmúzeumot Székesfehérvár történelmi belvárosában és kérdezzék ott meg dr. Nagy Veronikát és kollégáit, akik fantasztikus történetekkel és humorral dúsított tudományossággal vezetnek körbe minket a múzeumban, ahol több, mint 5.000 db játék történetéről érdeklődhetünk. A belépés a kártya birtokosainak ingyenes és ha már zsong a fejünk, a kijárattól nem messze, a Damniczki Cukrász Manufaktúra isteni fagylaltját nyalogatva elelmélkedhetünk arról, milyen is volt a mi gyermekkorunk…
