A Dél-Dunántúl kevésbé harsogó, mégis különleges arcát mutatta meg annak a csapatnak, amely a Magyar Újságírók Szövetségének turisztikai tagozatával Tevel, Bonyhád és Závod falvait járta végig. A három település — bár földrajzilag közel fekszik egymáshoz — eltérő történeti rétegeket, épített örökséget és vidéki hangulatot kínál: a középkori gyökerektől a német nemzetiségi emlékeken át a fürdő- és szabadtéri lehetőségekig. A kapcsolatépítés, helyi élmények és vendégszeretet jegyében zajlott a két nap, mely során a résztvevők nemcsak látogatóként, hanem rögtön „vendégként” is kitűnően érezhették magukat.
1. nap: Bonyhád – találkozás a várossal, majd továbbindulás Tevel felé
A hajnalban induló csoport márkora délelőtt megérkezett első célpontjába. Bonyhád meglepően sokszínű: a klasszikus kisvárosi intézményektől (templomok, gimnáziumok) a kifejezetten családi programot kínáló Bonyhádi Termálfürdőig terjed a paletta.A város határában található Szecska-tó, a szökőkút- és parkterületek, a Perczel kastélyok, a Völgységi Múzeum és a tűzoltó-múzeum mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Bonyhád ne csak átutazó legyen, hanem célpont: pihenésre, fürdésre és helytörténeti felfedezésre egyaránt alkalmas. Itt helyi szervezésű tájékoztatón ismertették a város stratégiáit, turisztikai céljait és értékeit — így a túra nem pusztán bemutatkozás, hanem a város és a sajtó viszonyának építése is volt. Bonyhád múltja és jelene is lenyűgöző: ipar, kézművesség, multikulturális örökség és élő közösség. Az egyik kiemelt attrakció a Bonyhádi Zománcgyár története, amely 1909-re vezethető vissza. Ez egy ipari örökség élőben: a Bonyhádi Zománcgyár története, márkanevei és technológiája felfedezésre vár — egy olyan „láthatatlan” kultúra, amely sok háztartásban ott él zománcedények, utca- és reklámtáblák képében. A gyár kezdetben Magyar Zománcmű és Fémárugyár néven működött, és már a korai években külföldi megrendeléseket is teljesített akár Isztambulba és Bécsbe. Az akkori korszak reklám- és vizuális kultúrája szorosan kapcsolódott a zománcgyártáshoz. Helyi források szerint a gyártás során a zománcrétegek pontos összetételét egykor a gyárvezetés sem mindig ismerte, a technológiai titkok gondos őrzésére nagy hangsúlyt fektettek. A gyár a II. világháború alatt hadiüzemként is működött.
A látogatást követő házias, helyi jellegű ebéd kiváló alkalom volt a közösségi beszélgetésekre, majd innen a busz átvitte a csoportot Tevelre. ahol a vendégek a Jáhn Panzióban foglaltak helyet, nem mellesleg itt kitűnő reggeli is várta őket másnap. A panzió a csendes domboldalon fekszik, kerttel, pincével, parkosított környezettel, barátságos háziállatokkal és kedves, jókedvű házigazdákkal.
A szállás elfoglalása után a falu feletti domboldalon Jáhn Bálint, a pincészet és a mediterrán kert ötletgazdája vezette körbe a vendégeket. A kert egyedisége abban rejlik, hogy mediterrán növényeket – füge, datolyaszilva, levendula – telepítettek ide, melyek illatukkal és látványukkal különleges hangulatot teremtenek a dunántúli dombvidéken. A kertbe egyfajta élményprogram is be van építve – igény szerint lehet gyümölcskóstoló, piknik, időszakos programok (Levendula-nap, Tök-nap stb.)
A pince befogadóképessége kb. 40 fő, amely alkalmas kisebb csoportok fogadására, beszélgetésekhez és borkóstolóhoz.
Estefelé a csapat átment a Veres Pincébe, ahol borkóstoló és vacsora várt rájuk. A házigazdák saját nevelt sertéseikből készült, hagyományos receptek alapján elkészített ételeket szolgáltak fel – párhuzamban a borokkal, miközben a pincészet és kert története, filozófiája is megjelent a beszélgetésekben. Visszatérve a panzióba, a hangulatos wellness részlegben az úszómedence, a jakuzzi, a szauna közelebbi megismerése lehetőséget adott a pihenésre a fárasztó nap után.
2. nap: Tevel részletesebb megismerése és Závod látnivalói
A második nap reggelén a vendégek a település két fontos kulturális helyszínét keresték fel: a Székelyházat és a Sváb Tájházat. Ezek a múzeumszerű épületek nem csak kiállítások, hanem olyan helyek, ahol használati tárgyakkal, ruhákkal, hagyományos bútorokkal mutatják be az egykori lakók életét – ezáltal élménnyé válik a múlt feltárása. Innen Závodra utaztak, ahol a Polgármesteri Hivatalban találkoztak a helyiekkel. A község bemutatása, vallási emlékek, utcák rendje, a felújított házak, a közterületek gondozottsága, valamint a vendégszeretet mind-mind azt sugalta: Závod nemcsak település, hanem élő közösség, amely büszkén mutatja be önmagát.
A HungaryCard ajánlata: Kétnapos csillagtúra a Jáhn Panziótól kiindulva és oda visszatérve, melyen belül mindhárom helyszínt komfortos tempóban járjuk be – nem sietve, de tartalmasan. A helyi közösségek aktív részvétele, a személyes kalauzolás, a közös borkóstolók és vacsorák hiteles élményt nyújtanak. Mindhárom település példája jól mutatja, hogyan lehet helyi erőforrásokra építve értéket teremteni a turizmusban: kulturális örökség, helyi gasztronómia, aktív pihenés és közösségi programok kombinációjával.
Kedvezmény HungaryCard-kártyával: A Jáhn Panzió 10% kedvezményt ad a HungaryCard tulajdonosoknak szállásfoglalás esetén.