fbpx
2022-06-21
Hírek

Komárom határtalanul jó!

Komárom mindig is kíváncsivá tett. Nem értettem, hogy lehet egy város két országban, hogyan élhetnek benne az emberek, milyenek a barátságok, merre dolgoznak városon belül a családok, egyáltalán: milyen is ott az élet. Érdemes-e arra járni turistaként, lehet-e arrafelé érdekességeket látni? Jelentem: igen! 

Nemrég alkalmam nyílt az ottani turisztikai iroda jóvoltából némi betekintést nyerni a város életébe, megismerni turisztikai látványosságait, nézelődni, enni, fürödni. Rájöttem, hogy az ott lakók szívében azért ez egy város, hiába van két országban két külön településként…


A város történelmének kezdetén szó sem volt két országról a Vág és a Duna folyó összefolyása stratégiailag kitűnő helynek bizonyult. A kiváló természetföldrajzi körülményeknek köszönhetően már az ősemberek is letelepedtek errefelé, majd a kelták után a rómaiak már Brigetio néven palánk- majd kő- légiótábort építettek. Ennek feladata a kereskedelmi utak és a határ őrzése, de akkoriban annyira kiépült, hogy fontos halászati- vadászati központ és átkelőhely is volt. A honfoglalást követően már Camar, később I. István a vármegyékkel kialakításakor Komárom vármegye névvel illette az itteni területeket. 

Ezt követően jártak erre a törökök, a Habsburgok, de megkörnyékezte még Napóleon is. 1810-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király adta ki utasításba, hogy az eddigi kisebb erőd helyett az Osztrák Császárság fő-központi raktárbázisa itt kapjon helyet. A hely nagyságához méltó védelmi rendszer pedig épüljön ki és itt legyen a Monarchia legerősebb erődje… 


Az erőd komoly szerepet kapott az 1848-49-es szabadságharcban, későbbiekben a jelentősége csökkent, és mire teljesen kiépült, a haditudományok és harcmodor átalakulása miatt végül is komoly ostrommal nem kellett szembenéznie. Az erődrendszer magába foglalja a legöregebb Csillagerődöt, a monumentális méretű Monostori Erődöt és a Nagyigmánd felé vezető út mellett az Igmándi Erődöt. 

Az I. világháború utáni Trianoni döntés szétszakította a várost és részeit két ország közigazgatása alá vonta, mely máig sem változott…

Szerencsére ma már szabadon járhatunk minden részében, így kezdjük meg utunkat, járjuk be a környéket! Látogassuk meg először az erődrendszer Csillagerődjét! A szabadságharc leverése után a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Az I. világháború után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd klímája miatt nem túl elegáns zöldségraktárként hasznosították. 


Hosszú hányattatása után, teljes körűen felújítva a Budapesti Liget Projekt keretén belül nemrég adták át a közönségnek és ma a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének ad helyet.

Kevesen tudják, hogy az 1900-as évek elején a gipszmásolatok készítése igen nagy divat volt. Ennek előnyei igen praktikusak: avatatlan szem nem tudja megkülönböztetni a másolt szobrot az eredetitől, nem kell a világot bejárni az eredetit keresve, ráadásul sokkal közelebbről tekinthetjük meg a másolt szobrokat, akár néhány centiméterről is megvizsgálhatjuk őket. Az akkori célok ma sem változtak mert így nagyon sok látogató számára elérhető a művészet és megérthető a szobrászat korokon átívelő alakulása. 

A Magyar Nemzeti Múzeum abban az időben az egyik legnagyobb megrendelő volt, szobrok százainak másolatával kedveskedett látogatóinak. Ez a divat néhány évtized után alább hagyott, valószínűleg a háborús helyzet áthelyezte a prioritásokat, az emberek a könnyebben emészthető szórakozások irányába fordultak. A második világháborút követően senki sem foglalkozott a gipszmásolatokkal, raktárként a Szépművészeti Múzeumban kinevezték a Román Csarnokot, ahol a karbantartás hiánya és a mostoha körülmények miatt lassan elkezdtek tönkremenni a gyűjtemény darabjai. 

Ahogyan néhány éve a Román Csarnok felújítását megkezdték, felmerült a kérdés: mi legyen a félig tönkrement maradványokkal? Ezzel párhuzamosan a nemzetközi érdeklődés is megnövekedett a gipszmásolatok iránt, így ez is motiválta a döntéshozókat. Ekkor merült fel a Csillagerőd, mint új helyszín. Így több éves munka eredményeképpen elkészültek és új helyükre kerültek a restaurált szobrok. A látogatók felismerhetik az általában csak képen hozzáférhető „népszerű” szobrokat, úgy mint a Milói Vénuszt, a Laokoón-csoportot, vagy Colleoni lovas szobrait is. 

Itt, „élőben” látva ezeket a csodálatos szobrokat, állíthatjuk, nagyszerű volt az ötlet! Persze, az sem egy utolsó szempont, hogy így, együtt látva ezeket a műalkotásokat, nem kell több, mint 40.000 kilométert megtennünk keresztül-kasul a földön… 


Összefoglalva: érdemes rászánni magunkat és akár egy fél napot is áldozni erre a kiállításra, felejthetetlen, egyedülálló élmény vár ránk és persze a HungaryCardot sem érdemes otthon hagyni, hiszen a Monostori Erőbe 20% kedvezménnyel, a Csillagerődbe pedig 30% kedvezménnyel válthatjuk meg a belépőnket!

A mozdulatlan szobrok után lazításképpen érdemes egy jó ebédet elfogyasztani a WF Szabadidőparkban, kicsit ejtőzni a Brigetio Gyógyfürdőben, de ezekről a jövő héten olvashatunk bővebben…

Az oldal használatával beleegyezik a sütik (cookie-k) használatába az oldalon. További információ

A Weboldal egyes részei ún. "cookie"-kat használnak- kis fájlokat, amelyek az Ön hardverének merevlemezén tárolódnak, - adatfeljegyzés és az Ön azonosításának és további látogatásainak megkönnyítése céljából. Ön beállíthatja a böngészőprogramjában, hogy értesítést kapjon arról, ha valaki cookie-t kíván Önnek küldeni, és Ön határozhatja meg, hogy el kívánja-e azt fogadni. (Ne feledje, hogy a cookie-k el nem fogadásakor egyes Weblapok nem működnek tökéletesen, illetve előfordulhat, hogy Ön nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez. A cookie-kal kapcsolatban további információt a www.cookiecentral.com címen találhat.)

Bezár